Ismered Lucien del Mar-t?  Napi gondolatébresztőjéből jut minden délutánomra. Úgy egy hete kaptam az alábbi sorokat. "Manapság nagy kincs az ember, kinek szavai mögött valóság rejlik és ígéretei megtörténnek. Te betartod őket? Lehet rád számítani? Felismered, ha valakire nem? Tudod ezt kezelni? Neked fontos, hogy számítson a szavad?"
Igen, nekem fontos. Tapasztalom, hogy az információs technológia robbanásszerű fejlődésével ígéreteink betartása azonban drámaian visszafejlődik. Mert olyan könnyű lemondani egy találkozót 5 perccel a találkozás előtt, mobiltelefon kérdés az egész, vagy egyszerűen el sem menni oda, ahová elígérkeztünk. Mindegy mi a következmény nem? Instant világban élünk, majd jön valami más impulzus. Pedig tudjuk mindannyian, hogy ez nem így van. "  Drága tanítóm, mesterem Dicsőfi Endre  egyik legalapvetőbb tanítása is így szólt: "Csak azt ígérd meg, amiben biztos vagy, hogy meg tudod csinálni és azt csináld is meg." Ez tartást ad magunknak és környezetünknek egyaránt. Te mit gondolsz az ígéretről? Neked fontos, hogy számítson a szavad?"

Eszembe jutott Polcz Alaine-től egy nagyon találó gondolat. Azt mondta, hogy a tengerparton mindig olyan érzése van, hogy "a tenger elvisz, a hegyek viszont láttatnak." Ahogy állsz a parton, az égbolt egybeolvad a türkiz kékséggel, a gondolataid is messze jutnak, minden erőfeszítés nélkül létezel. Chill out. A hegyek mások. Amikor a Pireneusokban túráztam úgy 10 éve, és azóta nemegyszer az Alpokban, megértettem, mi az, hogy a hegyek láttatnak. Este naplementekor, ahogy állsz a hegycsúcson, bármely hegységben, érezni fogod a tiszteletet és áhítatot a világmindenség rendje és szépsége iránt. Ez egy fókuszált állapot. Tengerre mennél, vagy  a hegyekbe? Ellazulni szeretnél, vagy érezni a hegyek erejét?